Orit Maftsir “Tarab” workshopja @ Bp., 2011.04.02.

Flow-élmény és katarzis. Életem egyik meghatározó workshopja lett. Ezt ígérte a leírás:

TARAB – AZ ÉRZELMEK ÉS A ZENE MEGJELENÍTÉSE A HASTÁNCCAL

Orit egyedi stílusában, egy magával ragadó workshop, amely mindenki számára elsajátíthatóvá teszi, hogyan fejezi ki egy profi táncos az arab zene és dalok gazdag érzelemvilágát, a tánc muzikalitását. A workshop nagyon jól felépített tematikájú, jól követhető, és igazi áttörést képes elérni mindenkiben, aki részt vesz rajta. Orit általában végig veszi a legfontosabb klasszikus számokat, és a workshop végére mindenki lelkéhez elér a bennük rejlő erő és gyönyörűség. Őszintén szólva már csak nézni is nagy élmény, de csinálni teljesen elragadó, ahogy ő írta: mindenki készüljön, hogy szem nem marad majd szárazon! Kitől mástól érdemes a hastánc lelkét, az érzelemkifejezést tanulni, ha nem a világ egyik legjobb előadóművészétől a hastáncban! (én már kétszer voltam rajta, de még akárhányszor elmennék rá :) – Amira)”

Az áttörés megvolt – egyszercsak azt érzékeltem, hogy bár a szemem sarkából figyelem Oritot és követem a mozdulatait, kezdek máshol lenni, csak úgy áradnak belőlem a mozdulatok és hirtelen értem, hogyan tudok beszélni a táncommal. Nem eljátszom valamit, hanem én “beszélek” – lekövetett mozdulatokkal, mégis a saját “szavaimmal”.
(Kivéve, amikor nem dermedek le attól, hogy úúristen, itt profik vannak (mint pl. Alexandros Görögországból, vagy a jobb oldali szomszédom, akiről utólag esett le, hogy ő Nelly, és akkor nem említettem hazaiakat.)  Meg 2 kamera veszi az egész workshopot, és vajon hogyan fogok rajta festeni?)

Orit fantasztikus volt, flow-élmény meg katarzis meg minden, egy csoda az a nő. Semmi koreo, színtiszta technika, nekem pont erre van szükségem, és bámulatos. Életem egyik legjobb workshopja volt.  Balogh Zsófi már írt róla egy nagyon jó és részletes beszámolót, az elméleti rész fent van a YouTube-on is (angolul):

videonemerhetoelhttp://youtu.be/KrTN6k60snQ

http://youtu.be/uIpm-0xOFyw

(Ez is hihetetlen volt, hogy Orit maga hangsúlyozta, hogy filmezzünk mindent, az elejétől a végéig. Nyugodtan felrakhatjuk a netre is,csak küldjünk róla linket, hogy tudjon róla. Na ez a profizmus. Plusz önzetlenség és a legjobb reklám egyben.)

Ami szintén különbözött a workshopokon megszokottaktól, hogy nem frontálisan oktatott, hanem sokkal barátságosabban: a mindenki számára megfelelő rálátást biztosító körben. A helyszínből adódóan (Casa de la Música /Budapest) ez inkább ovális volt, kis törésekkel, de Orit besétálta / betáncolta a kört, hogy mindenki jól láthassa, különböző szögekből is. Így sokkal kellemesebb volt a negyvenvalahány fős létszám, mint nyakat nyújtogatva egy sokadik sorból.

Elméleti bevezetővel kezdtünk, amit (nem tudtam felvenni, mert kevés volt a tárhely a telómon, ezért) végigjegyzeteltem, ami azért hasznos, mert így kb. már meg is marad a fejemben.

Orit először a raqs sharqi kialakulásáról mesélt, hogyan alakult az egyiptomi hastánc Kelet és (főleg) Nyugat egymásra hatásával. Aztán Oum Kalthoum életéről, hogyan vált nemzeti ikonná. Hogy Suhair Zaki táncolt először az ő dalára (a Leylat Hobbra), de csak az intrójára. Mert ahogy Orit mesélte, a tanára szerint szentségtörés erre az  énekhangra táncolni, hiszen “ki vagy te, hogy OUM KALTHOUM a háttérénekesed?!” Orit viszont úgy véli, nyugodtan merjünk újítani!

Kiemelte, hogy a hastáncos egy meghatározott kultúrát, sőt helyet (=Egyiptom) képvisel, melynek története /jelentése van, és ha ezt választod, tisztában kell lenned ezzel az erős kulturális háttérrel. Ismerned kell a dal szövegét, a zene hátterét, amire táncolsz.

A “TARAB” spirituális érzés/élmény, mint az eksztázis.

  • Úgy kell táncolnunk, mintha mi magunk lennénk az énekes
  • Fontos a Jelenlét
  • Lépjünk kapcsolatba a közönséggel
  • Keltsünk nosztalgikus hangulatot, vagy indítsuk el a fantáziát
  • A test hangsúlyos, a karok többnyire csak kísérik
  • Minimalista: egyszerre csak egyféle mozdulatot használjunk, hogy ne váljon zavarossá a tánc
  • 100 % tiszta zene
  • Nyissuk a mellkast, a nyakat, a szájat is! – legyünk igazán nyitottak!
  • A kulturális súlypontnak legyünk tudatában, képezzük magunkat és tisztelettel közelítsünk hozzá
  • Ez a lélek tánca: fejezze ki az érzéseket
  • Ahogy régen táncoltak:
    • a dallammal repülve,
    • illusztrálva  a dalt,
    • elegánsan, mégis nagyon egyszerűen,
    • többnyire a táncos természetes bája érvényesült.
    • dolgoztak az arcukkal
    • nem voltak “Barbie babák”: EMBERIEK voltak, emberi érzésekkel. A puszta érzések szépek, hatalmuk van.

– mondta el nekünk Orit.

A workshop gyakorlati részében a LÉGZÉSsel kezdtük: nyissuk a mellkast, a szájat(!), emeljük a fejet.
Először megnéztük a karmozdulatokat, majd csak a karokra koncentrálva táncoltunk. Ugyanígy a test mozdulatait, csak azokkal táncolva; aztán a rázások, lépések kerültek sorra.

Érdekes gyakorlat volt, amikor Orit arra kért minket, csukjuk be a szemünket, miközben táncolunk. Ez egyfajta meditatív állapot, segít jobban megismerni magunkat, és jobban táncolni, pusztán érzésből – mondta. Valóban hasznos tapasztalat, érdemes így is gyakorolni!

Az Ana Fi Intizarak-ra, a Daret El Ayam-ra és az Enta Omri-ra táncoltunk. (Utóbbit Orit valahányszor meghallja, sírnia kell; azt mondja, találjuk meg mi is a saját zenénket. )
Vezetett táncok voltak, majd önálló tánc. Persze egyszerre csodálni, ahogy Orit táncol, és koncentrálni arra, hogy kövessem minden mozdulatát, nem mindig sikerül pontosan, de az együtt táncolás élménye elementáris felfedezéseket adott – többet, mint akárhány koreo workshop!

A két élménydús óra csoportfényképezkedéssel és sütievéssel zárult. Orit a sütin kívül háromféle CD-t kínált, be is szereztem a “Tarab” címűt. Ezúton is kérem, aki tud hozzá tracklistát, legyen oly kedves és tegye közkinccsé! Előre is köszi!

Ha tetszett a beszámoló, iratkozz fel itt a jobb oldalon, hogy értesülj a legújabb bejegyzésekről, vagy nyomj egy lájkot itt alul ;]

Ez is érdekelhet:

1 hozzászólás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!